Nightly thoughts 1.

Már csak az utcai lámpák fénye szűrődik be a függönyöm aprócska résein. Éjjel van, a város álomba merült, halk szél susogása hallatszik. Kívülről az ablakom különcködő 'személyiségnek' tűnhet. Az éjjeli szekrényemen található lámpa fénye beborítja az egész szobát, erős világítása feltűnően érezhető az ablak felőli utcarészen. Az ajtóm résnyire nyitva...a másik szobából hallatszó szuszogások és horkolások melyből az utóbbit apám adja ki...legjobb esetben, érdekesen csengnek a csendes házban. Halk zenét kapcsolva és leülve az ágyamra melyt egy halom könyv borít elkezdtem írni ezt a szöveget. Már már csendéletnek is tűnő érdekességgel simulnak a könyv borítói egymásra. Csodálatos. Telik az idő az óra nagy mutatója lassan a ketten számhoz ér és én még mindig a könyvhalom tetején fekszem...eddig nem éreztem kényelmetlennek de most már kezd minden testrészem zsibbadni. Már napok óta álmatlanságban szenvedek...nem tudom mitől lehet ez...nem iszom kávét sőt nem is alszok annyit hogy ne tudnék aludni rendesen. Néha már kiakasztó, hogy ha programom van másnap tudom hogy reggel korábban kell kellenem de még hajnali 2kor fent vagyok. Macskámat elnézve ő se a legkellemesebb estéjét tölti ma, a helyét 5 percenként változtatja, ki megy enni, az ablakban ül majd kezdi előröl az egészet. Ekkor kezemből kifogyva az erő, testemen átszálló gyengeség és szememen erősödő leragadás veszi kezdetét, álmos vagyok?!...kitudja...percek telnek, a toll kiesik a kezemből, elaludtam. Reggel, 7 óta mikor megébredtem ismerős pózban ébredtem. Semmit sem mozdultam, a kezem mellett a toll a könyvek alattam a füzet mellettem. A villanyt valaki gondolom miután álomba merültem lekapcsolta...